Hat hasadás a szekuláris világnézeten

Ekkor:

17840880-thin-ice-cracking-under-weight-of-rubber-boot-human-foot-walking-with-cracks-radiating-outwards-sign-stock-photo

Rebecca McLaughlin

Úgy gondolod, hogy amit gondolok, az őrültség. Ugye? – kérdeztem egy zsidó ateista barátomtól.

Barátnője kedvesen közbeavatkozott – Nem, nem ezt gondolja.

De igen! Ezt gondolja. – mondtam – Azt hiszem, hogy az egész emberi történelem egy első századi palesztinai zsidó körül forog, aki meghalt egy keresztre feszítés során és fel lett támasztva a halálból. Ez egy őrültség. Igaz? Ateista barátom egyetértett. Viszont az a probléma -válaszoltam – hogy az én véleményem szerint te is őrült dolgokban hiszel.

Amikor barátaink hallják Jézus történeteit, akkor elcsodálkoznak, hogy mi miért hiszünk ilyen fantasztikus dolgokban, amikor elérhető számunkra a tökéletesen racionális és koherens (összefüggő) világszemlélet is. Ha viszont pillantást vetünk arra a szekuláris (világi) alapra, amelyen feltételezetten mindannyian állunk, akkor észrevehetjük, hogy az inkább a szilárd elúszó jégszigetekhez hasonlít.

És hasadékok vannak a jégen, amelyekből hatot mutatok be.

1. Hiányzik a tudomány és a létezés alapja

A személyes teremtő Istenben való hit őrültségnek tetszhet, de ez az alap, amin a tudomány alapult. A tudományos módszert a keresztények alakították ki, mivel hittek abban a racionális Teremtőben, aki az univerzumot racionális elvek mentén hozta létre és működteti. Hans Halvorson princetoni professzor és tudományfilozófus amellett érvel, hogy a tudománynak inkább teista alapon kell állnia. A tudomány meg tudja magyarázni, hogy az univerzum miként jött létre, de a természeti jelenségek természeti okai keresésének a tudományos módszere nem képes megadni nekünk az első okot. Az ateizmus küszködik annak megmagyarázásával, hogy miért is létezik egyáltalán az univerzum, vagy hogy az univerzum miért is követ az emberi gondolkodás számára is felfogható törvényeket. Ha a tudomány sikere a szemléletünket valamerre irányítja, akkor Halvorson szerint csakis a természetfeletti teizmus lehet.

2. Hiányzik az emberek egyenlőségének az alapja

Világi barátaim úgy hiszik, hogy az emberek értékegyenlősége magától értetődő igazságnak számít. Ha viszont áttekintjük a materializmus történetét, ami az embert fizikai összetevőiig bontja le, akkor miért kellene az embereket egyenlőnek tekintenünk? Némelyek megpróbálják az egyenlőséget a tudományban megalapozni az altruizmus evolúciós forrásaira hivatkozva (ezt a területet egy harvardi katolikus professzor, Martin Nowak vezeti). Az evolúció viszont rengeteg bizonyítékot szolgáltat ennek az ellenkezőjére, és vezető ateista pszichológusként Steven Pinker figyeli és vizsgája azt, hogy a létrejött emberi moralitás mennyire eltér attól a morális projekciótól, hogy az embernek milyennek kellene lennie.

Mások az emberi kultúrát meghaladó etikai mintákat a Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával magyarázva szemlélik. Ezt a Nyilatkozatot azonban egy aránytalanul keresztény bizottság vetette papírra, melyet Eleanor Roosevelt vezetett – egy lelkes keresztény – és erősen áthatják azt a zsidó-keresztény értékek. Valójában 1983-ban az iráni ENSZ-nagykövet úgy beszélt a Nyilatkozatról, hogy ő a zsidó-keresztény tradíció olyan szekuláris felfogásának tekinti, ami nem bevezethető a muszlim világban.

Természetesen a világi filozófusok képesek olyan etikai rendszerek megfogalmazására (és meg is teszik ezt), amelyek az ember közti egyenlőséget emelik magasra. Azt is megfigyelhetjük, hogy az egyenlőség hozzájárul a különbözőségek virágzásához, de ha az univerzum nem több annál, mint amit a tudomány képes megmérni, akkor az ember értékének és az emberek egyenlőségének nincs végső megalapozása. Mindezek után mi is csak atomok vagyunk.

3. A világi értékek és a vallási diverzitás közti feszültség

Világi barátaim ünneplik a vallási diverzitást és a vallási kisebbségek jogait magasra tartva ünneplik saját meggyőződésüket. Ez nagyon szép ösztön. De mi történik akkor, amikor a vallási meggyőződés ütközik a világi értékekkel? Ha viszont azt mondjuk muszlim barátainknak, hogy fenntartjuk azt a jogodat, hogy muszlim légy mindaddig, amíg elfogadod a férfiak és nők egyenlő jogait, az azonos neműek házasságát, és a tinédzsereitek szexuális kísérletezéshez való jogát, akkor tényleg fenntartjuk az illető hitének gyakorlásához való jogát?

Nicholas Kristoff a saját táborát a New York Times-ban támadta, amikor ezt írta: Mi [liberálisok] szeretnénk olyan embereket is magunk között tudni, akik nem szeretnek bennünket – amennyiben úgy gondolkodnak, mint mi A nem-nyugati bevándorló barátaim, akik széles vallási spektrumból érkeznek, gyakran küzdenek azzal az érzéssel, hogy a szekuláris világnézet folyamatosan támadja őket és gyermekeiket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a liberális etikai elvek nem helyesek és nem kellene erősíteni azokat. Lehet, hogy helyesek. Fel kell azonban ismernünk, hogy ezeket az elveket dominánsan a fehér nyugatiak képviselik, és ezek gyakran állnak ellentétben a faji vagy vallási kisebbségek hitrendszereivel.

4. A versenyhez szükség van az objektív igazságra és a vallási relativizmusra

Világi barátaim közül néhányan gyakran mondják, hogy a vallásos hit alapvetően rossz. A legtöbbjük azonban szemben áll ezzel a nézettel, és inkább úgy vélik, hogy a vallások ugyanolyan érvénnyel bírnak: megjelenik a COEXIST (= együttlétezni) feliratú lökhárító-felirat. Viszont mivel a vallások versenyeznek egymással az objektív igazsággal kapcsolatos állítások tekintetében, addig nem mondhatjuk azt, hogy egyenlőképpen igazak, amíg nem érvénytelenítjük magának az igazságnak a fogalmát.

Ha a rasszizmus rossz, akkor azok a vallási elvek, amelyek fenntartják a rasszizmust, szintén helytelenek. Amennyiben az állítás, mely szerint Jézus testileg támadt fel a halálból, nem igaz, akkor a keresztény hit központi tantétele is hamis. Ahol a különböző vallások egymással szemben álló állításokat mondanak ki a történelmi eseményekkel kapcsolatban – ahogy teszik is -, akkor egyszerűen nem lehet mindegyiknek igaza. Mivel nehéz lehet azt megvizsgálni, hogy pontosan mi is történt a távoli múltban, amennyiben a történeti igazság koncepcióját, akkor magát az igazságot hagyjuk el és a valóság szétesik.

5. A szekularizmus növekedésének hamis képzete

Azért nem látjuk a szekuláris világnézeten jelentkező hasadásokat, mert azok úgy néznek ki, mintha azokat direkt oda tervezték volna »mintának«. Az az egyik alapvető paradigma ebben a szemléletben, hogy a vallásos emberek a történelem rossz oldalán állnak: minél modernebbé, minél képzettebbé, minél tudományosabbá válik a világ, annál inkább terjed a szekuláris humanizmus és a vallás egyre jobban visszaszorul. Viszont nem ez történt, és ez nem is fog a közeli jövőben megtörténni. Valójában a világ egyre vallásosabbá válik.

Ennek a felismerésnek még el kell jutnia a legtöbb egyetemi tanszékre, de már egyre jobban és világosabban hangoztatják ezt a vallásszociológusok. Ennél sokkal fontosabb, hogy a képzés és a szekularizmus közti kapcsolat alapvetően egy mítosz. Az egyetemet a keresztények találták fel, és manapság a zsidók és a keresztények számítanak a legképzettebb csoportoknak, melyekben a legkisebb a férfiak és a nők képzettsége közti távolság. Az Amerikai Egyesült Államokban, miközben az egyetemi képzettséggel rendelkező amerikaiak a legkisebb mértékben állítják, hogy abszolút bizonyossággal hisznek Istenben, a képzett populációban ez még mindig 55%, és az egyetemi képzettséggel rendelkező keresztények sokkal intenzívebben járnak templomba, mint a kevésbé képzett keresztények. A gondolat, hogy a képzett emberek alapvető beállítódása ateista, egészen egyszerűen tarthatatlan.

6. Hogy a csökkenő vallásosság jobbá teszi a társadalmat, hamis képzet

Az új ateisták azzal érvelnek, hogy a világ sokkal jobb lenne, ha megszűnnének  a vallások, viszont erősen szelektálnunk kell azon példákat, amelyekkel igyekszünk őket meggyőzni. Ezen felül ignorálnunk kellene azt az adatot, hogy – legalábbis az USA-ban – azok, akik vallási közösség tagjai boldogabbak, egészségesebbek és hosszabb ideig élnek azoknál, akik nem tagjai semmilyen vallási közösségnek.

Jelen pillanatban az ateizmus nem értékelhető ugyanazon az alapon, mint bármely vallás. Az emberek azt mondják: Nem akarok keresztény lenni a keresztesek miatt. Az emberek nem mondják, hogy nem lehetek ateista Észak-Korea miatt. Természetesen világi barátaim tiltakoznának, hogy Észak-Korea, Kína és a sztálinista Oroszország reprezentálja az ő ateizmusukat. Mondjunk Áment erre! De akkor az én kereszténységemet sem reprezentálják a keresztesek és az inkvizíció által elkövetett szörnyűségek.

Csak hogy tisztázzuk: a vallási képzetek motiválhatnak szörnyű tetteket. Az ún. Iszlám Állam napi szinten mutatott példát ezekre a szörnyűségekre. De az ateizmus nem egészen áll kapcsolatban az erénnyel, még a totalitárius rezsimeken kívül sem. Ahogy azt Jonathan Haid, ateista pszichológus is megállapítja: Lehet az ateistáknak sok más erénye, de az erkölcsi magatartás egyik legkevésbé ellentmondásos és legobjektívebb mércéjében – az idegeneknek való segítésben pénzt, időt és saját vérét adni – a vallásos emberek erkölcsileg magasan a világi emberek felett állnak.

Ne érts félre! Mi keresztények nem vagyunk jobb emberek: immorális képmutatók tömege vagyunk, akik drága életüket egy csodálatos Megváltóhoz kötötték. De ebben a kötődésben valami segít.

Tehát a vallásos emberek őrült dolgokban hisznek? Abszolút így van! És csak megjegyezném: az én zsidó ateista barátom sokkal okosabb, mint én. De bárhonnan is nézem, őrült dolog – és az is lehet, hogy azok az emberek, akik olyan őrültségekben hisznek, mint pl. a feltámadás, valamilyen a puszta érzeten, intuíción, józan észen túli szilárd alapon állnak.

Dallas Willard késői éveiben a következőket írta: Mivel egyetemi professzorként és filozófusként élek, ezért gyakran kérdezik tőlem: »Miért követi Jézus Krisztust?« Erre mindig ugyanazt válaszolom: »Ön szerint ki más jöhet még szóba?«

Eredeti cikk: https://www.thegospelcoalition.org/article/cracks-secular-worldview/

Fordította: Halász Zsolt

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s